Az üzleti prezentációk formája és előadásmódja évtizedről évtizedre változik, magán hordozva a kor stílusát, az aktuális politikai berendezkedést és a felhasznált eszközök sajátosságait.

Az alapok azonban nem változtak: a retorika célja ma is mindenekelőtt a beszéd révén való meggyőzés.

Az ókori szónokok bizonyos szempontból nem sokban különböztek a maiaktól: nem csupán érvekkel, de érzelmekkel, öltözködéssel is hatni kívántak hallgatóságukra, és éppúgy használták a színházak, csarnokok akusztikai adottságait, mint ma az üzletemberek a csíptetős mikrofont.

Akár ókori, akár jelenkori szónokokról van azonban szó,
a hatásos beszédhez elkerülhetetlen a felkészülés és a retorika eszköztárának pontos ismerete.

A következőkben nézzük meg együtt, mi változott az elmúlt 20-30 év prezentációs stílusában.

Diktatúra és retorika

Talán nem véletlen, hogy hazánkban a rendszerváltás után ismét nagyobb hangsúlyt kapott a prezentáció és ezáltal a retorika szerepe. A diktatúra évei alatt nem volt szükség a nyilvános beszéd kultúrájának fejlesztésére: a nyilvános események előre beprogramozott forgatókönyvek szerint zajlottak.

A szocializmus idején gyakorolt retorika és beszédstílus bizonyos mértékben a mai napig hatással van kommunikációnkra. A hiánygazdaság és az egypártrendszer egyazon eredménnyel járt: azzal, hogy lehetetlenség volt mást választani, mint amit kínáltak – legyen szó az államosított divatról (készruhák) vagy az államosított beszédről. A preferenciák háttérbe szorulása, az alternatívák hiánya voltaképpen a kényszerítés burkoltabb formája volt, ami a nyilvános kommunikáció manipulatív jellegét erősítette.

A totalitárius rendszerekről általában elmondható, hogy

  • a nyilvánosság és vele együtt a nyelv megkettőződése,
  • a nyelven belüli nyelv kialakulása,
  • a jelentések elcsúszása, eltorzulása,
  • a szavak ideológiai telítettsége jellemzi őket (erre használta Kolozsvári Grandpierre Emil a „szemantikai forradalom” kifejezést az ötvenes években).

Modern demokrácia és a retorika

Az elmúlt 15–20 év hazánkban nagy változásokat hozott a nyilvános beszéd tekintetében. A többpártrendszer, a cenzúra enyhülése, a szabad véleménynyilvánítás újbóli lehetősége ismét előtérbe hozta a meggyőzés, az érvelés, a hatásos beszéd jelentőségét.

Hatalom és nyelv összeforrottsága korántsem múlt el; éppen ezért mindannyiunk számára fontos, hogy egyfelől visszatérjünk a retorika gyökereihez, a szabad nyilvános beszédhez, másfelől pedig kitekintsünk a határon túlra, és elsajátítsuk a modern retorika eszköztárát.

A modern demokráciában a nyilvános szónoklatokat rendszeresen tartó állami, politikai és polgári szervek vezetői nem a mögöttük álló hatalmi apparátus, hanem hatékony érvelésük segítségével nyerik el a polgárok támogatását. Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági életben is egyre jelentősebb szerep jutott a konferenciákon, szakmai rendezvényeken tartott előadásoknak.

Mivel a diktatúra évei alatt nem nagyon voltak ilyen irányú szakmai képzések Magyarországon, a nyilvános beszédhez folyamodók kénytelenek voltak abból építkezni, amit éppen akkor rendelkezésre állt:

  • saját (visszafejlődött) vitakultúrájukból,
  • valamint a moziban, televízióban, rádióban látható-hallható nyugati mintákból.

A kezdeti évek kicsit botladozó beszédei után létrejöttek azok a szolgáltatások, amelyek segítették a szónokokat a professzionális beszédek megtervezésében és előadásában.

Prezentáció

A mindennapi nyilvános beszéd egyik legpregnánsabb típusa ma a prezentáció: tárgyalások, tudományos előadások gyakori kísérője, amelyet nem csupán politikusok vagy a közélet egyéb szereplői gyakorolnak, de előbb vagy utóbb mindenki szembekerül vele.

A tréningcégek egyik legnépszerűbb szolgáltatása ezért a hatásos prezentációkészítés. Ezek a képzések igyekeznek a prezentációt, mint összetett, több részből álló egészet bemutatni, ám a hangsúly a bemutatáson van. A cégek jelentős része, bár ismerteti a módszertant, és a felhívja a figyelmet az előadói képességek fejlesztésére, ám annak valódi oktatása már csak ritkán történik meg.

A képzéseken a nyilvános beszéd eszközeinek egész arzenálját tárják a résztvevők elé: az érvelés logikai megalapozásától kezdve egészen az öltözködési tanácsokig. Van, hogy a slide-ok kinézete áll a fókuszban, és van, hogy a testbeszédre koncentrálnak inkább. A kínálat, ahogy az igények is, egyre növekszik. Mára eljutottunk oda, hogy több komplex módszertant is tanulhatunk Magyarországon, melyek külföldről érkeztek hozzánk.

Meglátásom szerint mindezeknél fontosabb azonban a kommunikatív készségek megalapozása, az érvelés gondolati és retorikai fölépítésének kellő ismerete.

 

A prezentáció legújabb kori fejlődésében eljött az a pont, amikor

a sikeres nyilvános előadás, illetve beszéd elsajátítása nem a 6×6-os szabállyal vagy a PowerPoint-animáció használatának ismeretével kezdődik, felismerik, hogy a siker kulcsa a tudatos testbeszéd, és az, hogy a szavakat olyan hangerővel, olyan hangmagasságban, olyan rezonanciával tudják kiejteni, hogy azok éppen azt az üzenetet hordozzák, melyet el akarnak juttatni a hallgatósághoz, hogy a gondolat–test–lélek egységének megteremtésével születhetnek csak olyan előadások, amelyek a lényeget megragadva és átadva szolgálják a személyes és üzleti célok elérését.

Tetszett?

Oszd meg kollégáiddal és barátaiddal, hátha nekik is hasznos lesz.