Pénz. Mindig a pénz. Ez az elsőszámú indok, ami eszünkbe jut, amikor valakivel kapcsolatban munkahelyváltásról, felmondásról beszélünk. Pedig tapasztalatom szerint a legtöbb esetben nem is ez a legfőbb indok. Hogy mi, azt szeretném körbejárni a következőkben.

Lerágott csont, sokat olvashattunk már róla, hogy a motivációs spirálban csak a spirál alsó egyharmadában hajt minket a pénz. Utána a pozíció, a juttatások, a szabadidő, a kihívások következnek. Tudjuk ezt, mégis meglepődünk, amikor elérkezünk ehhez a ponthoz.

Annyi év gürizés után, annyi tanulás és éjszakázás után azt várnánk, hogy majd nyugodtan ülünk a székünkben, és az éjszaka csodásan kivilágított irodaépület tizedik emeletéről elégedetten nézzük a város esti fényeit, azt gondolva, hogy megérkeztünk. Hát nem!

Csodás a magyar nyelvünk, mert mindenre van egy mondásunk. Erre azt szoktuk mondani: a pénz nem minden. És tényleg, nem minden.

Ügyfeleimnél azt tapasztalom, hogy akik már középvezetői szintre értek, megfelelő fizetésük van, amiből egy család megél, kapnak autót, telefont, lap-topot, már kevésbé hajtja őket a pénz. Az ilyenkor érkező belső igény, hogy változtassanak valamin, már elsősorban nem a pénzhez kapcsolódik.

Ami leginkább hajtja őket, az az önmegvalósítás, az új célok kitűzése, egy új élet stílus, életvitel megteremtése. 

Jellemzően, mikor már az emberek középvezetői szinten megfelelő tapasztalatra tesznek szert, akkor a 30-as éveik végén, 40-es éveik elején járnak. 20 év munkatapasztalattal a hátuk mögött már pontosan tudják, hogy mit nem akarnak. Hogy mit akarnak, azt kevésbé szokták tudni, de az érzés, a változtatás igénye már megjelenik bennük.

A következő tipikus kérdéseket teszik fel a középvezetők ebben a helyzetben:

• Ki vagyok én munkavállalóként?
• Ki vagyok én családanyaként, családapaként?
• Milyen időbeosztásban szeretném élni az életemet?
• Kikkel szeretnék együtt dolgozni?
• Milyen felsővezetőt, főnököt látnék szívesen felettem?
• Szervezetben vagy egyénileg szeretnék dolgozni?
• Mi az a munkakör, ami a fejlődésemet szolgálja?
• Hová akarok eljutni, mire 50-60 éves leszek?
• Mennyit kell keresném, hogy eltarthassam a családomat és öreg napjaimra felhalmozni is tudják?

Ahogy mondani szoktam, ez egy áldott állapot, mert az a probléma, ami belülről feszíti ilyenkor az embereket nem megoldható anélkül, hogy egy belső fejlődési folyamat ne indulna el. Magukkal kapcsolatban alapvető kérdéseket kell feltenniük, olyan kérdéseket, amelyek megválaszolására eddigi karrierjük során nem voltak külső vagy belső erők által rákényszerítve.

Öröm coachként segíteni ügyfeleimnek megtalálni ezekre a kérdésekre a saját válaszaikat, hiszen amellett, hogy a karrierjük átlendül egy holtponton, saját belső fejlődésük is fel tud gyorsulni.

Nem minden a pénz. Sőt! Akkor fontos, ha nincs. Ha már van, akkor úgy lesz több, úgy lesz könnyebben, úgy tudjuk örömtelibben „megszerezni”, ha belülről vezérelt pozitív motivációkon keresztül találjuk meg az ehhez szükséges tevékenységet.

Ha középvezetőként dolgozol, most állj meg egy pillanatra és tedd fel magadnak a kérdést, hogyan jutottál el idáig, és mit szeretnél majd mesélni 60 évesen a gyermekeidnek arról, mivel töltötted az elmúlt 20 évet.