Tapasztalataim szerint elég alacsony az emberek tudatossága a saját beszédükkel kapcsolatban.

  • Nem tudják, hogyan adnak ki hangot, nem ismerik a saját testüket,
  • Nem ismerik, milyen tulajdonságai vannak a beszédnek és a hangnak,
  • Nem tudják, hogyan lehetne változtatni a beszédükön, a kifejezésmódjukon, a hangjukon,

Ez a “tudatlanság” az, ami miatt sokszor kényszerpályára kerülnek, mivel elkönyvelik magukat rossz előadónak, rossz kommunikátornak, vagy rosszabb esetben mások könyvelik el őket ilyennek.

Nem is gondolnátok, hányszor hallottam már az elmúlt 20 évben, hogy: “nekem bot fülem van”, “én nem tudok beszélni és énekelni”, “engem már gyerekkoromban is eltiltották a szerepléstől”. Kevés nagyobb butaság van ezeknél, mégis az emberekben, a társadalomban benne élnek az ilyen hiedelmek.

A legtöbb emberben ott van
a megváltoztathatatlanság
félelme.

Amikor kommunikációs tréninget tartok mindig megkérdezem az ügyfeleimet, hogy hány hangszalagja van egy embernek.

Nem azért kérdezem meg, mert a biológiai tudásukra vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy valaha kerültek-e a saját hangképző szerveikkel bármilyen tudatos kapcsolatba. Tudnak-e bármit arról, hogy nap mint nap, órákon át hogyan képezik a saját hangjukat.

A hangszalagok számára vonatkozó kérdésre adott válaszok eddig 1 és 32 között szórtak. Ha kíváncsi vagy, hogy valójában hány hangszalagod van, kattints ide.

Tudtad?

A 3 leggyakoribb félelem beszéd közbe

1. Kiszárad a szám és nem fogok tudni megszólalni

  • Ezt a jelenséget egyszerre okozza a stressz és a nem megfelelő hangképzés. Ha megtanulsz beszélni, megtanulod kezelni a rekedtségedet és a szád kiszáradását is

2. Az emberek látni fogják, hogy mennyire izgulok

  • Az izgulás a magabiztosság hiánya. De mitől lennél magabiztos, ha eddig még nem tettél semmit azért, hogy profi előadóvá válj?

3. A közönség beszélgetni fog miközben az előadásomat tartom

  • A beszédtechnika nem csak arra jó, hogy megtanulj artikulálni. Megtanulhatod, hogy a hangoddal hogyan tartsd fenn a közönséged érdeklődését.

Elkeseredhetnék, hogy ilyen rossz a helyzet a biológiatanítás, a beszédtechnika és ebből következően a tudatos kommunikáció terén, de mégis azt látom, hogy a tendencia nem rossz.

Mutasd meg ami benned van.
Oszd meg a világgal.

Örömmel tapasztalom, hogy egyre többen keresnek meg azzal, hogy kifejezetten beszédtechnikát szeretnének tanulni. Nem prezentációt, nem kommunikációt, csupán beszédtechnikát. Érzik, – akár ügyvédek, akár multinacionális cégnél vezetők, akár tanárok, terapeuták vagy közszereplők – hogy szükségük van arra, hogy megfelelő módon, megfelelő színnel, megfelelő hangerővel ki tudják fejezni a gondolataikat, mert azt érzik, hogy sokkal több van bennük, mint ami kijön.

Bízom benne, hogy ez a tendencia folytatódik, és egyre többen jönnek rá, hogy ahhoz, hogy a világ megismerje és elismerje őket, szükség van arra, hogy ki tudják fejezni a gondolataikat és az érzéseiket.

Tapasztalataim szerint elég alacsony az emberek tudatossága a saját beszédükkel kapcsolatban.

  • Nem tudják, hogyan adnak ki hangot, nem ismerik a saját testüket,
  • Nem ismerik, milyen tulajdonságai vannak a beszédnek és a hangnak,
  • Nem tudják, hogyan lehetne változtatni a beszédükön, a kifejezésmódjukon, a hangjukon,

Ez a “tudatlanság” az, ami miatt sokszor kényszerpályára kerülnek, mivel elkönyvelik magukat rossz előadónak, rossz kommunikátornak, vagy rosszabb esetben mások könyvelik el őket ilyennek.

Nem is gondolnátok, hányszor hallottam már az elmúlt 20 évben, hogy: “nekem bot fülem van”, “én nem tudok beszélni és énekelni”, “engem már gyerekkoromban is eltiltották a szerepléstől”. Kevés nagyobb butaság van ezeknél, mégis az emberekben, a társadalomban benne élnek az ilyen hiedelmek.

A legtöbb emberben ott van
a megváltoztathatatlanság
félelme.

Amikor kommunikációs tréninget tartok mindig megkérdezem az ügyfeleimet, hogy hány hangszalagja van egy embernek.

Nem azért kérdezem meg, mert a biológiai tudásukra vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy valaha kerültek-e a saját hangképző szerveikkel bármilyen tudatos kapcsolatba. Tudnak-e bármit arról, hogy nap mint nap, órákon át hogyan képezik a saját hangjukat.

A hangszalagok számára vonatkozó kérdésre adott válaszok eddig 1 és 32 között szórtak. Ha kíváncsi vagy, hogy valójában hány hangszalagod van, kattints ide.

Tudtad?

A 3 leggyakoribb félelem beszéd közbe

1. Kiszárad a szám és nem fogok tudni megszólalni

  • Ezt a jelenséget egyszerre okozza a stressz és a nem megfelelő hangképzés. Ha megtanulsz beszélni, megtanulod kezelni a rekedtségedet és a szád kiszáradását is

2. Az emberek látni fogják, hogy mennyire izgulok

  • Az izgulás a magabiztosság hiánya. De mitől lennél magabiztos, ha eddig még nem tettél semmit azért, hogy profi előadóvá válj?

3. A közönség beszélgetni fog miközben az előadásomat tartom

  • A beszédtechnika nem csak arra jó, hogy megtanulj artikulálni. Megtanulhatod, hogy a hangoddal hogyan tartsd fenn a közönséged érdeklődését.

Elkeseredhetnék, hogy ilyen rossz a helyzet a biológiatanítás, a beszédtechnika és ebből következően a tudatos kommunikáció terén, de mégis azt látom, hogy a tendencia nem rossz.

Mutasd meg ami benned van.
Oszd meg a világgal.

Örömmel tapasztalom, hogy egyre többen keresnek meg azzal, hogy kifejezetten beszédtechnikát szeretnének tanulni. Nem prezentációt, nem kommunikációt, csupán beszédtechnikát. Érzik, – akár ügyvédek, akár multinacionális cégnél vezetők, akár tanárok, terapeuták vagy közszereplők – hogy szükségük van arra, hogy megfelelő módon, megfelelő színnel, megfelelő hangerővel ki tudják fejezni a gondolataikat, mert azt érzik, hogy sokkal több van bennük, mint ami kijön.

Bízom benne, hogy ez a tendencia folytatódik, és egyre többen jönnek rá, hogy ahhoz, hogy a világ megismerje és elismerje őket, szükség van arra, hogy ki tudják fejezni a gondolataikat és az érzéseiket.

KEZDJ BELE VALAMI ÚJBA
találkozzunk!

További tudnivaló a beszédtechnika tréningről

KEZDJ BELE VALAMI ÚJBA
találkozzunk!

További tudnivaló a beszédtechnika tréningről

Tetszett?

Oszd meg kollégáiddal és barátaiddal, hátha nekik is hasznos lesz.