Időről időre feltesszük magunknak a kérdést: „Tényleg így akarok élni?”.
Ilyenkor górcső alá vesszük a párkapcsolatunkat, a lakásunkat és persze a munkánkat is. Fontos a párkapcsolat témája, a lakóhelyünk energetikája, de most nézzük meg, hogyan indulhatunk el a karriertervezés útján.

A három leggyakoribb megközelítés a következő:

• Keressek sok pénzt, hogy úgy tudjak élni, ahogy szeretnék.
• Legyen a munkám az önmegvalósítás terepe, és keressek vele jól.
• Tudom, hogyan szeretnék élni, és ahhoz keresek egy megfelelő munkát.

Keressek sok pénzt, hogy úgy tudjak élni, ahogy szeretnék

A karriertervezés területén talán az elmúlt 25 év legnagyobb slágere az első megközelítés volt, vagyis az az elképzelés, hogy ha jól fizető állásom van, és sok pénzt keresek, akkor az biztosan boldoggá fog tenni. Az 1990-es és 2000-es években már az egyetemekre való jelentkezéseknél látszott, hogy a slágerszakmákat választó sok jogász és közgazdász jelöltnek csak egy részét hajtja a hivatástudat, a többiek (és szüleik) a biztos jólét reményével választottak pályát. Hogy a mai 30-40-es korosztály jogászai és közgazdászai valóban boldogok-e, érdekes lenne megvizsgálni…

A multik anyagi biztonságot adó ölelése is nagy vonzerőnek számított az elmúlt időszakban. Az biztosan érzékelhető, hogy a multivilág kezdeti vonzása megkopni látszik, és egyre többen választják a második és harmadik megközelítést. Félreértés ne essék, nem szeretném itt az első megoldást rossz színben feltüntetni, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják számomra, hogy óriási feladatként tornyosul a mókuskerékbe szorult emberek elé, hogy a napi 10-14 óra munka mellett valóban megtalálják a munkában is és a magánéletben is az egyensúlyt és boldogságot.

Az egyensúly érdekében meghatározott keretek, a munkaidő kordában tartása és a prioritási listánk folyamatos felülvizsgálása segíthet abban, hogy ne veszítsük szem elől a valódi céljainkat, és ennyi munka mellett is meg tudjuk élni azokat a pillanatokat, amelyek valóban boldoggá tesznek minket.

Legyen a munkám az önmegvalósítás terepe és keressek vele jól.

Amikor arra keressük a választ, hogy: „milyen munka való nekem igazán?”, akkor a következő kérdésekkel biztosan találkozunk:

• Milyen munkában találom meg önmagamat?
• Milyen tevékenységben találok örömet?
• Mi az, amit gyerekkorom óta szerettem volna kipróbálni?
• Mi ment nekem eddig a legjobban?

„Óriás leszel, csak hunyd le kis szemed” – mondja versében József Attila, de ez a tanács felnőttként is hasznunkra válhat. Az önmegvalósítás nem kezdődhet másképpen, mint hogy „lehunyjuk szemünket” és kapcsolódunk az „ÉN”-hez, vagyis magunkban térképezzük fel először a valódi vágyainkat, és azokat formáljuk tervvé, majd később konkrét cselekvéssé.

Ha ezzel megvagyunk, jöhet annak megvizsgálása, hogy a vágyott tevékenységgel tényleg megkereshetjük-e a betevőnket. Nem lehetetlen, hogy ez sikerül. Sok művésznek, vállalkozónak sikerült már úgy felépíteni az életét, hogy a szeretett munka végzése közben az anyagi jólétet is megteremtette.

Ehhez nagy fegyelemre, kitartásra, a gondolatok és érzelmek szinergiájára van szükség. Izgalmas út ez, amelyen járva, ha hajlandóak vagyunk folyamatosan tanulni magunkról és a világról, jó esélyünk van a boldogságra.

Tudom, hogyan szeretnék élni, és ahhoz keresek egy megfelelő munkát

Sokak életében, általában 35-55 éves koruk között eljön az a pillanat, amikor már kellő tapasztalatra, tudásra téve szert egyszer csak kialakul az a határozott gondolat bennük, hogy: „Igen, én tudom, hogyan akarok élni!” Aztán persze vannak, akik ezt tényleg meg is valósítják, és vannak, akiknek nem sikerül. De min múlik, hogy sikerül-e olyan életstílust kialakítanunk, amelyre vágyunk, és olyan munkát találnunk, amelyből azt finanszírozni is tudjuk?

Bátorság mindenképpen kell hozzá. Már csak azért is, mert változtatásra biztosan szükség lesz, és ahhoz bizony – különösen, amikor már nem csak magunkért, hanem másokért is felelősséggel tartozunk – nagy bátorságra van szükség.

Ezen az úton is számtalan a megválaszolásra váró kérdés, én kettőt emelnék ki most:

• Tényleg tudod-e, hogy mi tesz téged boldoggá?
• Miből finanszírozhatod a vágyott életet?

Már megint a fránya önismeret. Harmincas éveinkig számtalan dolgot próbálunk ki, amiről reméljük, hogy boldogságot ad nekünk. Gyermekkorunkban a legótól és a Barbietól várjuk a boldogságot, ha jól sikerül a dolgozat, vagy ha gólt lövünk, ha megvesszük az első autónkat vagy bejutunk a legjobb fodrászhoz, ha majd igazán jó párkapcsolatban élünk, ha majd megházasodunk, ha majd gyermekünk születik, ha majd… Nem állítom, hogy én tudom, mi tehet egy embert valóban, hosszútávon boldoggá, de az biztos, hogy a kérdést nem szabad félvállról venni, és érdemes elmélyülni benne.

A finanszírozási kérdések, vagyis, hogy mit és mennyit kellene dolgozni szintén dominánsan jelennek meg a karriertervezés ezen módjánál. A legtöbb ügyfél ilyenkor biztosan nem azt mondja, hogy 8-12 órát szeretnék dolgozni. De ha nem így, akkor hogyan? Többször írtam már ennek a megközelítésnek a pénzügyi oldaláról. Számtalan megoldás létezik. Sok okos ember sok jó könyvet írt ebben a témában, sok egyéni példát állítva elénk. Jó megoldás lehet a passzív jövedelem, a magas hozzáadott értékű munka, vagy a tőzsdézés, amelyek a pénzügyi alapjait képezhetik egy olyan életnek, amelynek a közepén nem a napi 8 órás munka áll.

Talán a három út közül ez a legizgalmasabb, hiszen a konkrét tapasztalatokra épülő felelős döntés indítja el a vállalkozószellemű embereket, hogy komplex, önismeretükre épülő életet alakítsanak ki maguknak. Legyen szó munkáról, párkapcsolatról, pénzkeresetről, a döntések hátterében az összehangolt, boldog élet áll.

Ha megnézzük a három utat, óhatatlanul bukkannak elő a kulcsszavak: bátorság, kitartás, döntés, boldogság, de legfőképpen az önismeret. Ezek nélkül, és a változtatás képessége nélkül egyik út sem lehet sikeres. Nem könnyű a három közül egyik sem, hiszen már az elindulás is nehéz, és biztosan jönnek majd az elakadások, amiken időről-időre túl kell jutni. Önmagunk megismerését, saját magunk lelki, fizikai, spirituális fejlődéséért tett lépéseket nem ússzuk meg, de szerencsére számtalan, nagy segítséget jelentő módszer létezik. Járhatunk az úton egyedül is, de ha úgy döntünk, nagyfokú támogatást adhat a coaching .