A szülési szabadság után sok anyuka nehéz helyzetbe kerül, több év kihagyás után kell ismét fölvennie a tempót. Az otthoni gyermeknevelés persze nem azonos a lazítással, sőt, olykor nehezebben viselhetjük, mint a munkát.
„Pszichésen igen megviselt az otthonlét, nem volt bennem erő tudatos tervezésre, önképzésre – mondja Enikő. – Amióta dolgozom, sokkal energikusabb, kiegyensúlyozottabb vagyok.”
A munkába való visszaállás éppúgy kellemes változást jelenthet, mint előtte a szünet – ez azonban nem könnyíti meg a visszatérést. Gyakran nem csupán a lehetőségek hiánya riaszthat el, hanem a mikrovilágból az “életbe” való kilépés gondolata is. Ez azonban olyan döntés, amelyet előbb-utóbb mindannyiunknak meg kell hozni, ha ismét dolgozni szeretnénk.
Ugyanoda vagy máshová?
Interjúalanyaink többsége ugyanahhoz a munkáltatóhoz szeretett volna visszamenni, vagy ugyanabba a pozícióba, vagy más munkakörbe. Ez nem minden esetben sikerül – számos tényező van, amelyet nem tudunk előre számításba venni. Megváltozhat a munkaerőpiac helyzete, a lakóhelyünk, a munkával kapcsolatos hozzáállásunk, igényeink. Ha azt tervezzük, hogy korábbi állásunkba szeretnénk visszakerülni, mindenképp érdemes ezt előre megtárgyalni a munkáltatóval. Fontos, hogy nyíltan és őszintén tudjunk beszélni a terveinkről.
Kingának, akinek a munkaadója már a szülési szabadság előtt fölajánlotta, hogy 3 évig otthon maradhat, sikerült ugyanabba a munkakörbe visszakerülnie, és az időkiesés ellenére nem találkozott nehézségekkel, mivel a kollégáitól megkapott minden segítséget, hogy el tudja látni a feladatát.
A munkahely kiválasztásánál nagyon fontos tényező az otthontól – és a bölcsődétől, óvodától – való távolság. Egy gyerek születésekor gyakran máshová költözik a család, a munkahely azonban nem költözik utánuk. Ez történt Melindával is, akit egykori munkahelye szívesen visszavett volna, de mivel időközben elköltöztek, kénytelen volt más állás után nézni. Természetesen határozhatunk úgy is, hogy vállaljuk az ingázást, és a hosszabb utazásért cserébe kedvezőbb körülmények között, több fizetésért, rugalmasabb munkaidőben stb. dolgozunk. El kell döntenünk, mi az, amit még bevállalunk.
Megkérdezetteink többségénél nagy szerepet játszott, hogy a munkahely mennyire családbarát: lehetőséget ad-e részmunkaidőre, változatos munkarendre.
„A munkáltató nagyon rugalmasan viszonyult a kérdéshez, a munkába való visszatérés után 5 évig részmunkaidőben dolgozhattam, és ha a gyerekek betegek voltak, szükség esetén otthonról is” – mondja Piroska, akit ugyanaz a munkáltató más munkakörbe vett föl.
Enikő korábbi munkahelye külföldre költözött, így nem is lett volna lehetősége ugyanoda visszamenni. Végül a lakóhelyükhöz legközelebb eső multinacionális cégnél jelentkezett, amellyel máig elégedett.
„Fontos szempont volt a rugalmas munkavégzés lehetősége, a munkarend összeegyeztethetősége az iskolai-óvodai renddel.”
Zsófiáéknál is lényeges volt, hogy ne ugyanabba a pozícióba térjen vissza, hanem egy kevésbé megterhelő munkakörbe, amely több szabadidőt hagy neki:
„Jóllehet, ugyanarra a munkahelyre, hasonló munkaterületre és munkakörbe szerettem volna visszamenni dolgozni, de tudatosan nem akartam ugyanolyan stresszes, szorított határidőkkel dolgozó munkakört elvállalni a kislányom mellett.”
Amellett, hogy rugalmas időbeosztású pozíciókat keresünk, vannak más lehetőségeink is. Számos munkahely – köztük multinacionális vállalatok is – nyújt lehetőséget az otthonról való munkavégzésre. Több multicég folyamodott már az ún. „home office” megoldáshoz, amelynek során a deskeket megosztják a munkavállalók között, akik hetente egy vagy több napot otthon dolgoznak. Ez a munkavállalási típus különösen hasznos lehet, ha nehezen találunk bölcsődét vagy más elhelyezési lehetőséget, a munkahelyünk távol esik az otthonunktól, vagy egyéb okból hosszabb ideig kell otthon maradnunk.
Krisztina, aki elégedetlen volt addigi munkahelyével, eleve máshol kezdett állás után nézni. A megváltozott elképzelések, igények, körülmények azonban megnehezíthetik a munkába állást. Krisztinának kifejezetten negatív tapasztalatai voltak ezen a téren:
„A kisfiam volt számomra a legfontosabb, ezért egy kevesebb időt igénylő, akár 4 órás alkalmazotti munkaviszonyt kerestem. Keresgélés, kutakodás után csalódottan tapasztaltam, igen kevés lehetőség nyílik részmunkaidős vagy akár otthon történő állást találni” – meséli.
Enikő hasonló gondolatokat fogalmaz meg: „Úgy gondolom, hogy a kisgyerekes anyák munkába visszaállását jelentősen segítené, ha az országban jobban elterjednének az alternatív foglalkoztatási formák.”
Emese, aki nemsokára bölcsődébe adja kisfiát, tart attól, hogy alkalmazottként dolgozzon tovább. Elsősorban a túlórák rémítik meg, ami „családanyaként és gyermekre való vigyázással kapcsolatos segítség nélkül igen nehéz.”
Fontos szempont, hogy a várható gyerekbetegségek miatt (amelyeken az általános tapasztalat szerint szinte minden gyermek átesik az első néhány évben) valószínűleg sokszor táppénzre kell majd menni, amit nem minden munkaadó tolerál.
Emese, akinek korábban önálló vállalkozása volt, igyekszik rugalmasan kezelni a helyzetet: „mint vállalkozó, magamnak kell menedzselnem a vállalkozást, felhajtani a munkát, ami a GYED-GYES alatt háttérbe szorult, így a vállalkozást is újra kell építeni. Tehát számítottam rá, hogy munkát kell keresni, és lehetséges, hogy egyelőre fel kell hagynom a saját vállalkozással.”
Akár a volt munkahelyünkre szeretnénk visszamenni, akár új dologba szeretnénk kezdeni, rendkívül fontos, hogy idejekorán elkezdjünk tájékozódni, utánanézni, ismerkedni, tárgyalni. Sok anyuka érthető módon szorongással fogadja, hogy ismét ki kell szakadnia az otthoni környezetből, és halogatja a dolgot. Ezzel azonban csak saját esélyeinket rontjuk. Mindenképpen föl kell vennünk a tempót, ha versenyképesek szeretnénk maradni.
„A kilincselés időszakában aktívan kerestem cégen kívül is állást, önéletrajzot frissítettem, portálokra töltöttem fel a CV-met, hírlevelekre iratkoztam föl, és ismerősökön keresztül is próbáltam álláslehetőségeket felkutatni” – mondja Zsófia, aki aktív, tevékeny hozzáállásának köszönhetően tudott újra neki megfelelő munkát találni: „Végül így tudtam elhelyezkedni a mostani állásomban, amely kevesebb felelősséggel jár, minimális túlórával, és a főnököm is maximálisan toleráns a kisgyermekes szülőkkel.”
A NŐ, aki tervez
Mit tanulhatunk ezekből a tapasztalatokból? Ahogyan azt több példán is láthattuk, a munkahellyel való megfelelő kommunikáció sokat segíthet a visszaállásban. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy egy gyermekkel a családban már mások az igényeink, az időbeosztásunk, a munkára fordítható energiamennyiség. Mérlegelnünk kell, hogy melyek a számunkra legfontosabb tényezők egy lehetséges munkahelynél, és ennek alapján végiggondolnunk, hol is szeretnénk dolgozni. Ha pedig dűlőre jutottunk, minél előbb el kell kezdenünk dolgozni is érte.
A coaching ebben az időszakban hatalmas segítséget jelenthet – az azonnal tapasztalható eredmények mellett hosszú távú hatásai sem maradnak el, és később is a segítségünkre lehet. Ha coachhoz szeretnénk fordulni, érdemes minél előbb elkezdeni a keresést; ha nem engedhetjük meg magunknak, akkor is vannak alternatív lehetőségek, mint például az ingyenes hírlevelek.